Elsősor - odakeveredtünk, na

Írország 2005 2.rész

2009. május 19. - Don Eszkóbár

Péntek

 

Reggel voltak félelmeim, hogy nem leszek teljes értékű, de a zuhany jót tett. Mindazonáltal a nap nyomorúságosan folytatódott. Az apartman árában benne foglaltatott a reggeli is, azonban fogalmunk sem volt, hogy kontinentális avagy meleg reggeli jár nekünk. Annyira szerencsétlenek voltunk, hogy mindenki vajas meg lekváros pirítóst rágcsált miközben mások tükörtojást és sonkát vágtak maguknak. A többiek azonnal morgolódni kezdtek, és bár akkor nem vágytam éppen nehéz ételekre, el kellett ismernem, hogy többet is ehettünk volna. Főleg a rebarbarás joghurt helyett ehettem volna mást. El is határoztuk, hogy egy kiadós tojásrántottát összeütünk magunknak, de ez csak elképzelés maradt, mert mennünk kellett Clonakiltybe.

Az út felénél kb 20-25 km után megálltunk Bandon-ban, a helyi 103FM rádióadónál, ahol élőben volt előadásunk, illetve szélkakas helyett szélhalat láttunk a háztetőn. Aztán lett szélkutya, széltyúk és szélcet is.

Clonakilty a 140000 lakosú Corkhoz képest kicsi volt, kb. Füzesabonyhoz hasonlítható, de koncentráltan tartalmazta mindazt, amit egy városias városnak tartalmaznia kell. Pubok, divatüzletek, boltok, templomok, Michael Collins szobor, minden. Igazából ekkor még a városkát felfedezni nem volt időnk, mert még az O’Donovan-ék hotelébe való becuccolás előtt azonnal a színpadra kellett telepíteni az összes felszerelést. Természetesen azonnal kiszúrtuk a helyi eldugott sarokban tanyázó szeszboltot és meg is szálltuk, mire Phil morgolódott a bepakolást illetően.

Kicsit vissza kell tekintenem, hogy elmondhassam, hogy honnan volt felszerelésünk. Írországba ugyanis dobfelszerelést, hangosító berendezést, kombót, kábeleket és mikrofonokat nem hoztunk, azt mind Phil biztosította nekünk. Volt Corkban egy hatalmas terület, ami egyen-konténerekkel volt tele és biztonsági őrszolgálat tartotta az ellenőrzése alatt. Philnek volt egy ilyen konténere tele mindennel: dobfelszereléssel, hangosító berendezéssel, kombóval, kábellel és mikrofonnal. Ott felpakoltunk mindent, amit szükségesnek véltünk, és úgy indultunk Clonakilty felé.

Phillel kapcsolatos újabb örök érvényűnek bizonyult megfigyelésünk szerint az evés nem tartozott központi problémái közé. Ám nekünk igen, úgyhogy beültünk a hotel menzájára. Azt azért el kell mondanom, hogy a menza nem az egri Express étterem szintjén állt, hanem kb. a HBH-nál egy szinttel magasabban. Az ebéd végül is finom volt: répás krumplipürét ettünk tenyérnyi főtt marhahússal és zöldorsóval. Ekkor szörnyű felismerésre jutottam: így harminc felé a szervezetem megkívánja a napi egyszeri meleg ételt, különben feszült, meg ideges leszek! A veszélyt így sikerült semlegesítenem :)

A The Venue nevű helyen léptünk fel, és mint említettem a hangosítást és a beállást is nekünk kellett megoldani, vagyis elsősorban Philnek. A délután folyamán érkezett meg Steve, aki Phil segítségére jött és hozott még állványokat. Eleinte azt hittem, hogy egy savanyú alak, de annak ellenére, hogy az volt, lassan egyre vidámabb lett és feloldódott. Csak Philt zavarta valami, amit akkor még nem tudtam megmagyarázni.

Philről annyit még tudni kell, hogy ő maga angol, Steve is az, de a felesége ír és már jóideje Írországban élnek, Corkban. Ez az ízes londoni akcentusából is hallható volt, énnekem jó volt hallgatni a nem szokványos angolt.

A beállás alatt történt, hogy egyszer csak belibegett egy nő. Mi éppen pakolásztunk, hordtuk be a kontroll-ládákat, aztán szünetet tartva körbeültünk, álltunk egy asztalt. A nő odajött hozzánk, és engem kivéve mindenkinek bemutatkozott, mint Phil felesége, Esther. Nekem oda kellett mennem hozzá, mire nagyon meglepődött, mert azt hitte, hogy amilyen nyugodtan sörözgettem, hogy nem tartozom a zenekarhoz és még ráadásul ír is vagyok. Amikor pedig megtudta, hogy Foley az egyik becenevem ő, meg mindenki csak így hívott azután. Talán azért is, mert az egyszerű Ákost képtelenek voltak megjegyezni :)

A koncert előtt egy órával meghívtuk Philt és Steve-t egy kis lazító italozásra, amit örömmel vettek. Megjelenésüket követően a harmadik örökérvényű észrevételt tettük: hippi korszak és fű :) Főleg miután Esther is megjelent Patsy nevű barátnőjével, totál elázva. Vagy beszívva, minden esetre akadozva beszéltek. Patsy elmesélte nekem a világháborús élményeit, amikor egy amcsi B-17-es lezuhant a közeli mocsárba, és a pilóták azt hitték, hogy Németországban vannak. De hogy miért kellett elmesélnie? Viszont a fű megmagyarázta Phil ez idáig megmagyarázhatatlan viselkedését.

Az esti koncertre 40-50 ember gyűlt össze. Jót zenéltünk, páran még táncoltak is, mindennek a végén még romantikus nótát is kellett énekelnem pár csajbulira összegyűlt nőnek. Az est igazi fénypontja számomra mégis csak az volt, amikor már sörözgetés közben egyre jöttek az emberek és ontották rám a mondandójukat. Volt közöttük egy nő, aki magyar népzenét, vagy világzenét akart sok énekkel, egy másik meg egy budapesti cégtől akart rajtam keresztül rendelni óvodákba való gumiszőnyeget!!! Volt ott aztán még egy angol születésű agyagos, keramikus, aki a magyar nóták angol címeivel próbálta megtudni, hogy ezt vagy azt a magyar nótát ismerem-e? Bevallom még magyarul se tudom a címeket, nem még angolul…

Aznapról csak egy dolgot sajnálok nagyon, mégpedig azt, hogy a nem messze (12m) lévő pubban hagyományos táncos-zenés est került megrendezésre, mialatt mi koncerteztünk. Tehát egy jó mulatságról en bloc lemaradtunk. N. Csabi és Zsombi elmondásuk alapján még hajnali 4-ig kábították Steve-t és egy bizonyos Flavi nevű francia lányt, valamint egy fél-durván illuminált nőt, aki minden egyes magyar népdalra azt mondta, hogy az tiszta ír. Ekkor született meg a Vidróczki alapötlete…

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elsosor.blog.hu/api/trackback/id/tr441130851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.