Elsősor - odakeveredtünk, na

Gyöngyös 09.11.

2009. szeptember 13. - Don Eszkóbár

A Gyöngyös központjában felállított színpadhoz a koncert kezdete előtt jó egy órával érkeztem, a többiek már felrántották a cuccot, Viktor pedig a beálláshoz készülődött. Én azért nem velük jöttem, mert aznap hivatali kihelyezett munkaértekezleten voltam Gyöngyöstarjánban. Pincelátogatással egybekötötten…

 

A színpad előtti területen több pad is el volt helyezve, előttük azért némi tánchely, mögöttük jóval több, és borpavilonok. Ja igaz is, a gyöngyösi szüreti programok keretében léptünk fel. A helyiek nem kapkodták el az érkezést, lassan gyűltek előttünk. Na jó, azért a fél hatos időpont sem volt a mi szempontunkból ideális. Egyébként, ahogy sötétedett, úgy nőtt  a tömeg.

 

A beállás megtörtént, a többieknek némi kérdőjelek megmaradtak a színpadi hang minőségét illetően. Bocs a folyamatos rinyálás miatt, de még midig problémák vannak a brácsák körül: azzal megy a buli ami éppen elkészült és használható. A három brácsa készültségi mutatója jelenleg csak 33,33%, ami kábé egy használható hangszert jelent. Most tehát ez frusztrált, hogy jaj mi lesz ha valami baj történik? Szerencsére nem következett be semmi fizikai baleset, de talán az idegeskedés miatt is sikerült az egyik szám elejét valami olyan elementáris erővel elbaltáznom, hogy az már tanítani való! Én levontam a következtetéseimet…

 

Másik lényeges dologra visszatekintve, sajnos meg kell állapítanom, hogy azért olyan sokan nem voltak. Az emberek üldögéltek, lassan gyűltek, beszélgettek és volt széki tánc, az rendben is van, de csak az utolsó számokra jöttek be néhányan elénk. Egy B/C osztályzatot osztok ki így elsőre. Tudni kell azért, hogy az első (!) gyöngyösi koncertünk volt ez, úgyhogy még van lehetőség javítani. Nekem is és a közönségnek is.

 

A koncert után a cd árusítás közben illetve azután is komoly beszélgetésekbe keveredtem, remélem a közben előadó néptáncosok és az őket figyelemmel kísérő közönség nem úgy fog rám emlékezni, mint egy hangos nagyszájú valaki. Azt azért hozzátenném, hogy az este nem tudtak lelőni még hazafelé sem. Az úton végig ételekről, salátákról valamint savanyítási technológiákról beszéltem, szegény K.Csabi csak – mint az őrültekkel szokás – óvatos helyeseléssel reagált mindenre. Akkor tudtam, hogy baj van, amikor Viktor szólt, hogy elég. Vagy valami hasonlót…

A bejegyzés trackback címe:

https://elsosor.blog.hu/api/trackback/id/tr151378738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Goofy PaPa 2009.09.14. 18:50:23

Azért Mi már a második számnál mentünk táncolni és végig ott voltunk a színpad előtt még ha szegény "vidéki tömeg" nem is mert beállni elétek, azért a ráadásra már nem voltunk egyedül.

Don Eszkóbár · http://egriugyek.hu 2009.09.14. 22:06:02

Jaj, ez rossz szöveg! :)

A palacsinta viszont príma volt, köszi G.!