Elsősor - odakeveredtünk, na

Brácsaóra

2011. augusztus 18. - Don Eszkóbár

 

Az utolsó akkordot is lehúztam, és elhagytam a színpadot az A38 Sátorban. A koncertnek vége lett, meg nekem is. A ruhám úgy át volt vizesedve, mintha egy úszómedencéből másztam volna ki - amiben persze volt víz. Ám nem is ez az igazán lényeges, hanem hogy mondja Zsombor:

 

  • Beszéltem a Gogol Bordelló hegedűsével. Azt mondta, hogy Ukrajnában fel kell lépnünk, velük, egy nagy fesztiválon!

  • Ez jó!

  • Wow!

  • Ú baz, Ukrajnában?! (így én)

 

Nem sokkal utána összefutottam svácji vendéglátóinkkal, de két szót nem tudtam váltani velük,mert rajtam ütött a Gogol Bordelló hegedűse (itt egy speciális angol-magyar fordító interfész miatt csak magyarul olvasható a beszélgetés szövege):

 

  • Szia! Nagyon tetszett a zene! Jól játszottál! Fel kell lépnetek Ukrajnában!

  • Uhh, ó, köszi (erre most így mit mondjak)

  • Figyelj csak! Lejjebb van hangolva a hegedűd?

  • Ööö... igen.

  • És hogyan van lejjebb hangolva a hegedű? Csak egy húr?

  • Nos, igazából ez nem hegedű. Ez brácsa.

  • Ó. És a hangolás?

  • Ja, mindegyik húr egy fél hanggal lejjebb szól.

  • Aha. Mind a négy?

  • Ööö... csak három húrja van.

    (a teljes meghökkenésre még nincs magyar szó)

  • Ez erdélyi hangszer, lapos a húrtartó lába, és így csak harmonizálni tudsz, meg ritmizálni. Semmi szóló.

  • És a hangolás?

  • Fisz, Cisz és Gisz.

  • Ó. Attól még piszkosul jó volt!

  • :D

  • :D

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elsosor.blog.hu/api/trackback/id/tr273162302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.