Az Arany 10-es buli után kis kitérővel egész korán hazaértünk, de másnap mégis olyan fáradt voltam, mint akit kifacsartak. A vasárnapi családi ebéd képe derengett fel bennem, hogy akkor majd jó sok energiát szerzek. Amúgy szereztem is, mint később kiderült, de előtte aludtam egy kicsit, ami pontosan arra volt jó, hogy úgy összezavarodjak fejben, hogy csak Debrecenbe érve térjek magamhoz. Úgy látszik nekem komolyan ellenjavallt a délutáni szunya…
Debrecen, sötétedés, épp elállt az eső, 8 fok. Majdnem ideális egy külsős koncerthez. A fellépés a debreceni Márton napi mulatsághoz köthető: együttesek gondoskodtak a hangulatról, zenekarok Egerből és Debrecenből, illetve a FM 95,nemtommennyi rádiós műsorvezetője, továbbá az egri borászok, már akiben maradt még kitartás.
Ez egy három napos eszem-iszom, dínom-dánom lett volna, de a harmadik napra az időjárás vizes lett és alig jöttek látogatók. Mielőtt megérkeztünk arra számítottam magamban, hogy majd moccanni sem tudunk a téren, erre tessék, alig voltak. A forralt bor és az ételek jól fogytak, a színpadon a zenészek jól fagytak, noha két malacpörzsölő jellegű hőbefúvó küldte 1%-os hatékonysággal a meleget a színpadra.
A Gajdos NE után jöhettünk mi, gyors beállás után. A legnagyobb probléma az volt, hogy a befúvókat hova és milyen szögbe állítsuk, hogyan növeljük a hatásfokot. Nem egyszerű ugyanis hidegben játszani. Nézzük miért:
Először is a hangszerek hihetetlenül gyorsan tudják felvenni a környezetük hőmérsékletét, a húrok még hamarabb. Ez azzal jár, hogy a hőmérséklet változásával egyidejűleg elhangolódnak, illetve az ujjaim érzéketlenné hűlnek. Oké, akkor keressük meg azt a pontot, ahol folyamatosan hűlve maradhatna a hangszer, de szoborrá merevedve elég hülyén néznénk ki a színpadon. Igen ám, de a számításokba bele kell venni a színpadi világítást is. A régebbi típusú refik olyan hőt tudnak termelni, hogy más, zárt helyen patakokban folyik az emberről a víz. Mivel a színpadon ilyenek voltak, most itt pont arra volt ez elég, hogy kellemesen melengesse a folyton ledermedni készülő ujjaimat. Ennyit a hidegről, de mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy képzelje el más-más hangszerrel.A megérkezéshez képest több ember érkezett a színpad elé a kezdésig, igen lelkes társaság kerekedett. Eléggé feszélyezve éreztem magam a fentebb vázolt hideg-probléma miatt, főleg a régi iszonyúan-megfázós emlékeim miatt, de a helyzethez képest elég jól sikerült a koncert, és kisebb tünetek ellenére jól vagyok. Nyilván benne volt a feszültségoldásban és az egészségmegőrzésben a melegítőnek használt bor és forralt bor és a jó közönség is. A koncertet elég hamar be kellet fejezni, mert a rendezők nagyon ragaszkodtak a pontos időrendhez. Hát befejeztük, ahogy jelezték, ilyen gyors Pimasz bemutatkozásunk sem volt még.
Ez a poszt pedig nem jöhetett volna létre, ha nincs Kovács Nimród Pincészete és két palack bora.
